Energiapolitika 2000 Társulat

Kezdőlap Dokumentumok Állásfoglalások Állásfoglalás: VESZÉLYEK ÉS ESÉLYEK A VILLANYELLÁTÁSBAN

Állásfoglalás: VESZÉLYEK ÉS ESÉLYEK A VILLANYELLÁTÁSBAN

Megjelenés dátuma	2023. 05. 03.
Link
Letölthető anyagok	Letölthető anyagok (Size: 23 Kb)

Az állásfoglalás a Letölthető anyagok-nál olvasható.

VESZÉLYEK ÉS ESÉLYEK A  VILLANYELLÁTÁSBAN

Az Energiapolitika 2000 Társulat állásfoglalása

Egyetértünk az Energiaügyi Minisztériummal, hogy a drasztikusan megváltozott környezetben indokolt a Nemzeti Energia- és Klímaterv felülvizsgálata. Élve a felkínált lehetőséggel, a villanyellátásra vonatkozó, helyzetértékelésünkön alapuló javaslatainkat ez az állásfoglalásunk tartalmazza, amelynek részletes szakmai alátámasztása honlapunkon olvasható:

[https://www.enpol2000.hu/dokumentumok/publikacio/article/Dokument%C3%A1ci%C3%B3k/Dokumentumok/14-Publik%C3%A1ci%C3%B3/1047-veszelyek-es-eselyek-a-villamosenergia-ellatasban]

A 2018-as választásokat követően a magyar energiapolitika a klímaizmus fogságába esett. A negyedik Orbán kormányban újonnan létrejött Innovációs és Technológiai Minisztérium megalakulásától kezdve a fő törekvés az ellátásbiztonság helyreállítása helyett a dekarbonizáció, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése lett. Sorra épültek a közüzemi és magántulajdonú „naperőművek”, amelyek nyilvánvalóan kiváló politikai termékek, viszont az ellátás biztonságát nem szolgálják. A naperőműves projekteket azzal a máig ható szakmailag hamis ideológiával erőltették, amely egyenlőségjelet tesz a teljesítmény (kapacitás, MW) és a megtermelt energia (MWh) közé. A hagyományos erőmű létesítés, a tervezett paksi bővítés kivételével, gyakorlatilag megszűnt. Uniós nyomásra a villanytermelésben, az ún. klímavédelem jegyében, a megújulók, nap és szélerőművek létesítését, a centralizált rendszerek elsorvasztása mellett, az áramszolgáltatás anyagpazarló decentralizálását erőltették, lemondva a hazai lignitvagyon hasznosításáról, a hagyományos időjárás-független erőművek korszerűsítéséről, létesítéséről. Mindezek anyagi terheit az egész magyar társadalomra és gazdaságra terhelték.

A mostani „energia vészhelyzet” az EU hibás, dekarbonizációs ideológiára alapozott energiapolitikájában gyökerezik, amit a hazai energetikai kormányzat kritika nélkül követett. Most már maga Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke is beismerte, hogy működésképtelenné vált az európai (liberalizált) árampiac. Kiderült, hogy a villanypiac ideológiákkal nem működtethető. A szakembereknek - akik egzisztenciális félelmükben, kiszolgálták/ják a liberális politikát - etikai felelőssége (lenne), hogy a szakmai igazságok mellett kiálljanak, és ezzel a politikát befolyásolják.

A megújulók a propaganda kábításával szemben nem képesek a civilizációk villany szükségletét kielégíteni, amint ezt tényadatok bizonyítják. 2010 és 2020 között az Európai Unióban 14 százalékról 22 százalékra, vagyis csak 8 százalékkal növekedett a megújulók részaránya, amit a következő tíz évben már 45 százalékra akarnak növelni. Ez egy verbális dekerbonízáció, ami a korábbi szocialista versenyre volt jellemző: ha nem érjük el a kitűzött célt, emelni kell az előirányzatot.

A dekarbonizációs hisztéria hazai következményei súlyosak: a villanyfogyasztás harmad része csak importból elégíthető ki. A kialakult európai energiahelyzetben az import áramot nem tekinthetjük biztonságos forrásnak A csődbe jutott uniós energiapolitika: az atomerőművek leállítása, a fosszilis energiahordozók kivezetése, a bizonytalan ukrán piac európai piachoz kapcsolása, újabban a szankciós politika miatt bizonytalan az import. Az „energiaválság” legnagyobb hazai fenyegetése az import villany bizonytalansága. A piacról beszerzett (import) villany tőzsdei ára a kormány által nem befolyásolható.

A hazai villamosenergia-fogyasztásban 2022-ben a reklámozott megújulók 15 százalékát fedezték a szükségletnek. Ezen belül a naperőművesek csak 9,8%-ot. Jóval több volt az import a hazai lignit és a földgáztüzelésű erőművek együttes termelésénél. Az elfogyasztott villany harmadrészét a Paksi Atomerőmű termelte.

Energiapolitikai irányváltásra van szükség. Ki kell szabadítani az energetikát a politika, a hamis ideológia fogságából. De legalább is csökkenteni kell ezt az ideológiai függőséget, mert ezt a mai világunkban nemzeti szinten csak korlátozottan tudjuk megtenni. Vissza kell állítani a természettudományos alapú megközelítést az energetikában. Stratégiát csak kipróbált technológiai megoldásokra szabad építeni! Szükséges lenne, hogy az új Energiaügyi Minisztérium háttér szervezeteként létrehozzanak egy energiastratégiai intézetet, amit az Energiapolitika 2000 Társulat már egy évtizede javasol. Gyakorlati kérdés az ellátásbiztonságot növelő, radikális korrigáló intézkedések meghozatala:

• Legfontosabb a rendszer teljesítőképesség-hiányának mérséklése.  
• Az időjárásfüggő megújulókkal kapcsolatos fejlesztéseket – a helyi igényre méretezett lakossági napelemek kivételével — meg kell szüntetni.
• Vissza kell térni a 2011. évi nemzeti energiastratégia (NES) önellátásra törekvő (atom, megújulók, lignit) koncepciójához.
• Az oroszországi energetikai kapcsolatainkat meg kell őriznünk, a keleti irányú energetikai kapcsolatainkat fejleszteni kell.
• Lehetőségeink szerint az önellátás irányába kell lépéseket tenni.
• A villamosenergia-termelésben meghatározóknak az atomerőműveknek kell lenniük, amelyek a nukleáris üzemanyag tárolhatósága és többirányú beszerzési lehetősége miatt kvázi hazai forrásnak tekinthetők.
• A Paks 2 megvalósítása mellett fontos a Paks 1 üzemeltetési idejének hosszabbítása, és egy másik telephelyen további atomerőművi blokkok távlati létesítésének előkészítését azonnal meg kell kezdeni.
• A naperőművek időszakos termelésének kiegyenlítésére széles tartományban jól szabályozható és viszonylag gyorsan felépíthető, hazai tulajdonú földgázgáztüzelésű erőműveket kell létesíteni.
• Ismételten napirendre kell venni a villamos energia tárolásának és szabályozásának érdekében a szivattyús energiatárolás létesítését.
• A hazai lignitvagyon hasznosítása érdekében kiemelt fontosságú a Mátrai Erőmű fejlesztése és korszerűsítése.
• Az európai, ázsiai és az amerikai példák is bizonyítják, hogy a hazai lignithasznosítás elleni uniós tiltás diszkriminatív zsarolás, amellyel szembe kell szállni.
• Mind ezekhez szükséges az energetikai és „klímavédelmi” kérdésekben a félretájékoztatott lakosság felvilágosítása.

Az energiapolitika a világpolitika egyik alrendszere. Földrajzi helyzetünk miatt energetikai önellátásunk csak korlátozottan teremthető meg. Hazánk geopolitikai törésvonalon fekszik, harapófogóban vagyunk. Legtöbbször az ellen a birodalom ellen kell harcolnunk nemzeti érdekeinkért, amelyhez tartozunk. A történelmi tapasztalataink szerint a birodalmakkal pragmatikus kapcsolatokra kell törekednünk. Őstörténetünk okán is most a keleti orientáció is időszerű.

Budapest, 2023. május 3.                         Energiapolitika 2000 Társulat Elnöksége